Akupunktúra eredete, az ősi tudás

Az akupunktúra eredete az ősi Kínába nyúlik vissza. Kína első, legrégebbinek tartott orvosi, gyógyászati műveinek gyűjteménye a  Huang Ti nej csing gyűjtemény:

  1. Szu ven (素問/) “Egyszerű kérdések”
  2. Lin su (靈樞) “Szellemi tengely”
  3. Taj szu (太素) “A nagy alap”
  4. Ming tang (明堂) “A fény csarnoka”

vagy Sárga Császár belső könyvei néven ismertek. Feltehetően mind a négy műnek létezett valamilyen Han-kori eredetije (i.e.206-i.sz.220), melyeket több-kevesebb mértékben a későbbi, Tang- (618–907) vagy Song-kori (960–1279) szerkesztők, átdolgoztak, kiegészítettek illetve az addigra elveszett részeket rekonstruálták. A könyvek szerint olyan racionális tényezők állnak a betegségek hátterében, mint az életmód, az étrend, az időjárás, a pszichés és mentális adottságok vagy az életkor. Könyvekből tao, mint világnézet valamint a jin és a jang, a csi vagy az öt elem ugyancsak megismerhető.

Mindezt annak igazolására citáltam ide kedves olvasó, hogy hihető legyen jóval több, mint kétezer éves, megkockáztatható, hogy akár négyezer éves gyógymód, amivel én is gyógyítok. Hogyan maradhatott fenn ennyi ideje olyan szinten, hogy még ma is hatásos? Szerintem, azért mert olyan elméleti alapokra épít, amelyek ma is megállnak: az ember a természet része, a természet energiája, a csí élteti : öt elemtan (lsd. később) rendje szerint. Az ember a természetes harmónia megtestesítője az Ég és a Föld két pólusa ill. jin és a jang két pólusa között. (lsd. később)

Szellemi háttér

A taoizmus, és a konfucianizmus szellemi égisze idején virágzott az akupunktúra.

A tao azt jelenti: „út, országút vagy ösvény”, tágabb értelemben jelenthet „módszert, elvet vagy hittételt” is. Tao szerint semmi értelme annak, hogy az ember bele akarjon avatkozni abba, amit a természet elindított.

Az ember a természet része.

Mindkettőre igaz: előbb vagy utóbb minden vissza fog térni a maga ellentétébe. Tehát bármilyen elviselhetetlen is egy helyzet, hamarosan jobb lesz és bármilyen kellemes is egy helyzet, hamarosan el fog múlni.

A taoista szemlélet szerint élet akkor keletkezik, ha az ellentétes jin és jang (női és férfi) erők egyesülnek. Az ólom (sötét vagy jin) és a higany (fényes vagy jang) összeolvasztásával az alkimisták utánozták a természeti folyamatot, és azt hitték, hogy az eredmény a halhatatlanságpirula lesz.

A tao követői kifejlesztettek jógaszerű gyakorlatokat, légzéstechnikákat, étkezési szabályokat és szexuális gyakorlatokat is, amelyekről úgy vélték, hogy megerősítik az emberek életerejét és meghosszabbítsák az életet. A taoizmus eltévedt mágikus és babonás szokásai miatt vesztette hitelét.

Konfucius helyre akarta állítani a békét és a társadalmi rendet, amely abban az időben a feudális uralkodók közötti állandó háborúskodás miatt teljesen szétzilálódott. Ennek érdekében azt tanította, hogy a császártól az egyszerű emberig mindenkinek meg kell tanulnia, hogy mi a neki szánt szerep a társadalomban, és annak megfelelően kell élnie. Bírálói azt tartották róla, hogy pártolja a szolgalelkűség eszméjét.

A konfucianizmus magát az emberi természetet tekinti a jó cselekedetre motiváló erőnek, a taoizmus pedig magát a természetet, ill. annak teremtőjét tekinti alapvetően jónak. Üldöztetések ellenére ma is mindenütt megtalálható a taoizmus és a konfucianizmus, ahol a hagyományos kínai kultúra tovább él.

Gondolatébresztő

Lao – ce egy ismert mondása:

Amikor az emberek elfelejtették, hogyan kell élniük, törvényeket hoztak a szeretetről és a becsületről.

Konfucius néhány gondolata:

Nem az a legnagyobb dicsőség, ha soha nem bukunk el, hanem ha valahányszor elbukunk, mindig talpra állunk.

 

Amit a felsőbbrendű ember keres, önmagában találja meg, amit a kis ember keres, másokban találja meg.

 

Hogy állandóan boldog lehess, folyton változnod kell.

 

A tigrist előbb gondolatban kell elejteni, a többi csak puszta formalitás.

A fenti elvek, gondolatok és szellemiség tehát az ami meghatározta az akupunktúra eredetét, kialakulását az ősi Kínában.

Következő cikkemben további érdekességeket olvashatnak az akupunktúráról.