Kínai 5 elem tana, avagy minden összefügg mindennel

Kínai 5 elem tana, avagy minden összefügg mindennel

Kínai medicina az emberi test részeit, ill. a testünkben zajfolyamatokat a természet elemeihez hasonlítja. Talán nem meglepő, hogy a nyugati orvoslásban használt szervek más jelentőséggel bírnak, mint kínai gondolkodásban. A kínai szervek nevei funkcióköröket jelölnek.

Az 5 elem tana e funkcióköröket úgy feleteti meg a természet 5 elemének , hogy azokra és működésükre igazak és érvényesek a természeti elemek egymásra gyakorolt hatásai. Az 5 elem tanának használhatóságát egyes kutatók vitatják, mások „esküsznek rá”.

Lássuk:

Több ezer éves az a feljegyzés miszerint a VÍZ és TŰZ az, amit a nép megeszik és megiszik. FÉM és a FA, amit termel a nép, FÖLD pedig az, ami megteremti a hasznosat az ember számára.

Az alábbi ábrán:

A körön belül vannak a tömör szervek, Yin-szervek, a kincstár.

A körön kívül helyezkedik az öt üreges szerv, Yang-szervek, a műhely, ahol végbemegy az energiák átalakítása.

Az életenergia, Qi, a belélegzett levegő és a táplálékok emésztése során nyert energia együttese.

Öt Elem Mozgása:

  • táplál, erősít, teremt: kör kerületén haladva az egymás után következő szervekre / funkciókörökre igaz.
  • akadályoz, szabályoz, fékez: kör belsejében lévő nyilak mentén haladva kapjuk meg, hogyan hat minden második elem egymásra.

Visszahat: kör belsejében óramutató járással ellentétes irányban haladva kapjuk meg amint minden második elem visszahat vagyis fékező energiával bír.

Táplál, erősít, teremt:

  • A fa táplálja a tüzet.
  • A tűz hamujával táplálja a földet.
  • A föld rejti magában az érceket melyekből születik a fém.
  • A fémek és ásványi anyagok táplálják a vizetet

Akadályoz, szabályoz, fékez:

  • A víz eloltja a tüzet.
  • A tűz megolvasztja a fémet.
  • A fém elvágja a fát.
  • A fa korhadásából föld lesz.

Visszahat, fékez:

Túl nagy tűz nem oltható el kevés vízzel. Túl sok fémet nem tudom megolvasztani kicsi tűzben.nTúl sok a földön csak kevés, ritkás mennyiségű lesz a fa. Túl sok víz elmossa a földet.

Tehát minden összefügg mindennel.

TŰZ elemhez nem 2, hanem 4 funkciókör tartozik, azaz –amennyiben nincs bennünk elég tűz, vagyis nincs elég szenvedély nincs élet sem. Amikor minden elem megfelelő mértékkel, mennyiséggel és megfelelő időben van jelen bennünk akkor vagyunk egészségesek.

A fentiek alapján egyértelmű , hogy a betegség nem más, mint az univerzummal való összhangunk, harmóniánk, kibillenése. Helyreállításra kivallóan alkalmasak a szervezet öngyógyító rendszerei, melyeket aktiválhatunk pl. akupunktúrával, BEMER 3000th-val, cranio-sacraális terápiával, tudatunk tágításával, avagy gyógyító beszélgetésekkel is.

Akinek rám van szüksége szeretettel várom rendelésemen.

 

Bejelentkezés: +36/20 318 9752
Az akupunktúra eredete és szellemi háttere – Bevezetés

Az akupunktúra eredete és szellemi háttere – Bevezetés

Akupunktúra eredete, az ősi tudás

Az akupunktúra eredete az ősi Kínába nyúlik vissza. Kína első, legrégebbinek tartott orvosi, gyógyászati műveinek gyűjteménye a  Huang Ti nej csing gyűjtemény:

  1. Szu ven (素問/) „Egyszerű kérdések”
  2. Lin su (靈樞) „Szellemi tengely”
  3. Taj szu (太素) „A nagy alap”
  4. Ming tang (明堂) „A fény csarnoka”

vagy Sárga Császár belső könyvei néven ismertek. Feltehetően mind a négy műnek létezett valamilyen Han-kori eredetije (i.e.206-i.sz.220), melyeket több-kevesebb mértékben a későbbi, Tang- (618–907) vagy Song-kori (960–1279) szerkesztők, átdolgoztak, kiegészítettek illetve az addigra elveszett részeket rekonstruálták. A könyvek szerint olyan racionális tényezők állnak a betegségek hátterében, mint az életmód, az étrend, az időjárás, a pszichés és mentális adottságok vagy az életkor. Könyvekből tao, mint világnézet valamint a jin és a jang, a csi vagy az öt elem ugyancsak megismerhető.

Mindezt annak igazolására citáltam ide kedves olvasó, hogy hihető legyen jóval több, mint kétezer éves, megkockáztatható, hogy akár négyezer éves gyógymód, amivel én is gyógyítok. Hogyan maradhatott fenn ennyi ideje olyan szinten, hogy még ma is hatásos? Szerintem, azért mert olyan elméleti alapokra épít, amelyek ma is megállnak: az ember a természet része, a természet energiája, a csí élteti : öt elemtan (lsd. később) rendje szerint. Az ember a természetes harmónia megtestesítője az Ég és a Föld két pólusa ill. jin és a jang két pólusa között. (lsd. később)

Szellemi háttér

A taoizmus, és a konfucianizmus szellemi égisze idején virágzott az akupunktúra.

A tao azt jelenti: „út, országút vagy ösvény”, tágabb értelemben jelenthet „módszert, elvet vagy hittételt” is. Tao szerint semmi értelme annak, hogy az ember bele akarjon avatkozni abba, amit a természet elindított.

Az ember a természet része.

Mindkettőre igaz: előbb vagy utóbb minden vissza fog térni a maga ellentétébe. Tehát bármilyen elviselhetetlen is egy helyzet, hamarosan jobb lesz és bármilyen kellemes is egy helyzet, hamarosan el fog múlni.

A taoista szemlélet szerint élet akkor keletkezik, ha az ellentétes jin és jang (női és férfi) erők egyesülnek. Az ólom (sötét vagy jin) és a higany (fényes vagy jang) összeolvasztásával az alkimisták utánozták a természeti folyamatot, és azt hitték, hogy az eredmény a halhatatlanságpirula lesz.

A tao követői kifejlesztettek jógaszerű gyakorlatokat, légzéstechnikákat, étkezési szabályokat és szexuális gyakorlatokat is, amelyekről úgy vélték, hogy megerősítik az emberek életerejét és meghosszabbítsák az életet. A taoizmus eltévedt mágikus és babonás szokásai miatt vesztette hitelét.

Konfucius helyre akarta állítani a békét és a társadalmi rendet, amely abban az időben a feudális uralkodók közötti állandó háborúskodás miatt teljesen szétzilálódott. Ennek érdekében azt tanította, hogy a császártól az egyszerű emberig mindenkinek meg kell tanulnia, hogy mi a neki szánt szerep a társadalomban, és annak megfelelően kell élnie. Bírálói azt tartották róla, hogy pártolja a szolgalelkűség eszméjét.

A konfucianizmus magát az emberi természetet tekinti a jó cselekedetre motiváló erőnek, a taoizmus pedig magát a természetet, ill. annak teremtőjét tekinti alapvetően jónak. Üldöztetések ellenére ma is mindenütt megtalálható a taoizmus és a konfucianizmus, ahol a hagyományos kínai kultúra tovább él.

Gondolatébresztő

Lao – ce egy ismert mondása:

Amikor az emberek elfelejtették, hogyan kell élniük, törvényeket hoztak a szeretetről és a becsületről.

Konfucius néhány gondolata:

Nem az a legnagyobb dicsőség, ha soha nem bukunk el, hanem ha valahányszor elbukunk, mindig talpra állunk.

 

Amit a felsőbbrendű ember keres, önmagában találja meg, amit a kis ember keres, másokban találja meg.

 

Hogy állandóan boldog lehess, folyton változnod kell.

 

A tigrist előbb gondolatban kell elejteni, a többi csak puszta formalitás.

A fenti elvek, gondolatok és szellemiség tehát az ami meghatározta az akupunktúra eredetét, kialakulását az ősi Kínában.

Következő cikkemben további érdekességeket olvashatnak az akupunktúráról.